főoldalvasútvonalak listájakapcsolat felvételevasúti kocsikfejlesztési ötletek, javaslatok
         
Mi lesz veled, 1. osztály?
2. rész - Megoldási javaslat
 
Cikkünk első részében utasszámlálási adatokkal alátámasztva a sebes és gyorsvonati 1. osztály iránti igényekről írtunk. A vizsgált vonatokon nagyjából az utasok 10%-a utazott a magasabb osztályú kocsiban, de ennek kihasználtsága így is csak 27% körül volt. Ám ennél is rosszabb a fizető utasok aránya, az 1. osztályon utazók több, mint fele vasutas arcképes igazolvánnyal utazik, azaz nem fizet kocsiosztály-különbözetet (sem). Viszont az is világosan látszik a felmérésből, hogy ha kicsit olcsóbb lenne a különbözet, és lenne helybiztosítás ezekben a kocsikban, már 60% fölé emelkedne a kihasználtság. A gyakorlatban hogyan lehetne ezt megoldani? Milyen változások lennének szükségesek ehhez? Mennyi plusz bevételt jelentene ez a MÁV-Startnak? Mekkora beruházás kellene hozzá? Összességében megérné az utasoknak és a Vasúttársaságnak? Ezekre a kérdésekre kaphat választ cikkünkből.

Kiindulási alap – a járműpark

A legegyszerűbb lenne azt írni, hogy itt az ideje selejtezni az összes sebes és gyorsvonati kocsit, és az újak beszerzésénél kiemelt figyelmet fordítani az 1. osztályú kocsik minőségére. Mindenkinek jó lenne ez a megoldás, de van egy elég nagy hátránya: mégpedig az, hogy nagyon sok pénz kell hozzá, ami viszont nem áll rendelkezésre. Éppen ezért javaslatunk készítésénél a kiindulási alap az volt, hogy a jelenlegi járműpark felhasználásával, esetleg minimális, jelentős tőkét nem igénylő fejlesztésekkel próbáljunk megoldást találni a helyzetre.

A javaslat során alapvetően a MÁV-Start járműveivel és vonalaival fogunk foglalkozni, de az itt leírtak ugyanúgy alkalmazhatók a GYSEV, vagy akár az ÁEV szolgáltatási területén is. A MÁV-Start állagába jelenleg 489 darab sebesvonati és 445 darab gyorsvonati kocsi tartozik, ezek közül az 1. osztályúak:

Kép Típus Darabszám Utastér
ABy(ee) 31-55 56 darab sebesvonat
1.-2. osztály
A 19-30 4 darab gyorsvonat
1. osztály
A 19-35 9 darab gyorsvonat
1. osztály
Ao 19-37 57 darab gyorsvonat
1. osztály
A 19-80 17 darab gyorsvonat
1. osztály
AB 39-30 13 darab gyorsvonat
1.-2. osztály
AB 39-80 10 darab gyorsvonat
1.-2. osztály

A képet tovább árnyalja, hogy van 49 olyan Halberstadti kocsi, ami most ugyan végig 2. osztályú, azonban a középső rész eredetileg 1. osztályú volt. Ezek minősége megegyezik az „igazi” 1. osztályú társaikkal, ami – ahogy a cikk első részében is láthattuk – sok kellemetlenséget okoz. Hasonló a probléma 1 darab AB 39-80 kocsival, amelynek 2. osztályú részén is 6 személyes fülkék vannak.

A felújítási programba eddig a 4 darab A 19-30 és a 13 darab AB 39-30 került be, emellett kísérleti jelleggel egy AByee 31-55 kocsi is megújult. Ezzel kapcsolatban egyik szemünk sír, másik nevet, ugyanis az jó, hogy fel lettek újítva, szépek lettek, viszont mivel ugyanolyan kék üléshuzatot kaptak, mint 2. osztályú társaik, ezért egyáltalán nem néznek ki 1. osztályúnak. Az AByee kocsi felújításakor kérdeztük Önöket, hogy mit gondolnak a kocsiról, a kérdőívben a járművek színvilágát is lehetet értékelni. A 2. osztályú szakaszt átlagosan 4,3-ra, az 1. osztályt viszont csak 3,4-re értékelték, de a szöveges vélemények nagy része is ennek kinézetére vonatkozott. Hasonló a vélekedés a többi felújított 1. osztályú kocsiról is: szép és jó, de nem tűnik 1. osztálynak. A felújításon (még) át nem esett kocsiknál változatos a kép: némelyik egész jó állapotban van, mások – különösen tisztasági problémák miatt – nehezen tekinthetők minőségi kocsinak.


Felújított 1. osztály: szép, de nem néz ki 1. osztályúnak a kék üléshuzat miatt

Változatlan állapot, felújítás, vagy deklasszálás?

Nehéz kérdés, mivel mindhárom lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is. Egy dolog azonban biztos: azokat a kocsikat semmiképpen nem érdemes 2. osztályúvá minősíteni, amelyek vegyes kialakításúak, azaz jelenleg 1. és 2. osztályú szakasz is van bennük. Ha ezekből 2. osztály lesz, akkor nem egyenletes a minőség, ugyanannyi pénzért, ugyanabban a kocsiban jobb, és rosszabb ülőhelyek is vannak. Ez kellemetlenségekhez vezet, emellett aláássa az „igazi” 1. osztály népszerűségét is, mivel ha 2. osztályú árakon is van hasonló kocsi, nem éri meg többet fizetni ugyanazért. Tehát az AB és AByee kocsikat, valamint azokat a most Byee-ként közlekedő kocsikat, melynek középső része valójában 1. osztályú, mindenképp 1. osztályként kellene közlekedtetni. A tisztán 1. osztályú (A és Ao) kocsik egy részét le lehetne minősíteni 2. osztályúvá, viszont ezeket feltétlenül olyan vonatokban kellene közlekedtetni, ahol nincs ugyanolyan minőségű, de 1. osztálynak kitáblázott kocsi.

Minőségi szolgáltatás megfizethető áron

Természetesen a legjobb megoldás a kocsik teljes felújítása lenne, de ez nagyobb beruházás, ezért nem ezzel számoltunk. Egy kisebb csinosítás viszont beleférne: alapos takarítás, fejtámlahuzatok, függönyök, padlószőnyeg. A takarításra mindenképp szükség van, a minőség megkövetelése és ellenőrzése nem plusz költség. A fejtámlahuzatok megvannak még, erre szintén nem kell költeni. Függönyökből valószínűleg van még annyi tartalék, hogy ne kelljen újakat beszerezni. Ha mégis kell, fülkénként maximum 5000 forintért az ablak és a folyosó felöli oldalra is be lehet szerezni új, jó minőségű függönyöket. A padlószőnyeg szintén kiadás: egy fülkébe nagyjából 2 négyzetméterre van szükség, ez a legjobb minőségű szőnyegeknél is maximum 15 000 forint fülkénként.


Látványterv a felújított A és AB kocsikhoz. Mivel az üléshuzat színe
nem az 1. osztályon megszokott, ezért ennél a típusnál bordó fejtámlahuzatot
terveztünk be az elegánsabb megjelenés céljából.

Tehát legrosszabb esetben egy fülkére 20 000 forintot kell költeni, ami 1.-2. osztályú kocsi esetén 80 000, tisztán 1. osztályú kocsi esetén 180 000 forint. Ez soknak tűnik, de ha a kocsi átlagosan 40%-os kihasználtsággal közlekedik, egy nap négyet fordul, és egy utas átlagosan 200 forintot fizet pluszban, akkor csak a kocsiosztály-különbözeti jegyek árából 5-6 nap alatt megtérül a beruházás – ez igazán nem sok. Ezután már tiszta hasznot termel a kocsi, évente több millió forintot (és ez csak egy kocsi!). A bevételeket később vissza lehet forgatni a kocsik fejlesztésére is, előbb-utóbb kijön belőle egy WIFI router, burkolatcsere, sőt, még talán a konnektorok beépítése is.


Teljes felújítás nélkül is lehet vonzó egy régebbi kocsi - látványterv az A 19-35 kocsikhoz.

Tehát adott egy elfogadható minőségű kocsi, már csak azt kell elérni, hogy utasok is legyenek benne. Erre megoldás lenne a kocsiosztály-különbözeti jegyek árát úgy megállapítani, hogy kb. a mostani fele legyen, de mindenképpen olcsóbb, mint az adott útvonalra érvényes IC pót- és helyjegy ára. Sok kicsi sokra megy alapon így jóval több pénz folyna be ebből, mint ha maradnának a jelenlegi árak – és persze az utasok is elégedettebbek lennének.


A szőnyeg és a függöny itt is sokat javítana a helyzeten - AByee 31-55 látványterv

A helybiztosítás a Vasúttársaság részéről nem kerül semmibe: a kocsikban be vannak számozva az ülések, a helyközpont ismeri a fakultatív helybiztosítást, tehát minden adott ahhoz, hogy ezentúl a sebes és gyorsvonati 1. osztályú jegy helyjegyet is tartalmazzon (fakultatív módon, külön díj nélkül). Ez különösen csúcsidőben lenne népszerű az utasok körében, mivel így nem kellene azon izgulni, hogy lesz-e hely.

Személyvonati forgalomban a helybiztosításnak nem nagyon van értelme (ezeket a járatokat inkább gyakrabban, de rövidebb utakra használják az utasok, ráadásul a sűrűbb követés miatt nem is mindig előre tervezett módon). A szőnyeg és a fejtámlahuzat viszont itt is jótékony hatású lenne, a Desiro motorvonatok esetében ez viszonylag olcsón megvalósítható, mivel jelenleg is van 1. osztályú szakasz a szerelvényeken. A Flirt motorvonatoknál már költségesebb az átalakítás, de a kocsiosztály-különbözetekből befolyó bevételekből ezekre is futná.


Csinosított 1. osztály látványterve a Desiro motorvonatokon

Milyen díjszabási módosításokra lenne szükség?

Először is – ahogy már írtuk korábban – a kocsiosztály-különbözetek árát csökkenteni kellene úgy, hogy nagyjából a mostani fele legyen, és ne érje el az IC pót- és helyjegy árát. Az általunk javasolt díjtételek az alábbi táblázatban érhetők el: 

Véleményünk szerint érdemes lenne bevezetni egy új Start Klub kártyát, amely fix, évi 15 000 forintért átmenetet biztosítana az 1. osztályra bármely vonaton. Azaz csak egy adott viszonylatra érvényes 2. osztályú jegyet (vagy bérletet) kellene megvenni, és a kártyával be lehetne ülni az 1. osztályra is. Extra kedvezményként a kártyával rendelkezőknek engedélyezni lehetne az IC vonatok használatát Budapesten belüli utazásra is.

El kellene törölni a kocsiosztály-különbözet menet közben megváltásához kapcsolódó pótdíjat, azaz ha az utas már a vonaton gondolja úgy, hogy át szeretne ülni az 1. osztályra, akkor ugyanannyiért tudja megvenni a különbözetet a jegyvizsgálótól, mint ha a pénztárban tette volna. (Természetesen úgy, hogy még az átülés előtt megkeresi az utas a jegyvizsgálót)

Csökkenteni kellene az 1. osztályú dolgozó és diákbérletek árát is, mivel ez – különösen a diákbérlet estén – jelenleg irreálisan drága, sokszor háromszor annyiba kerül, mint a 2. osztályú. Emellett be lehetne vezetni a külön megváltható kocsiosztály-különbözeti bérletet, hogy akinek a munkáltatója adja a bérletét, az is meg tudja váltani magának a különbözetet.

Bár nem szorosan a díjszabáshoz kapcsolódó kérdés, de nagyon fontos a jó reklám, és a jegyvásárlás során is rá lehetne kérdezni az utasnál, hogy plusz X forintért adhatja-e 1. osztályra a jegyet. Emellett eseti akciókkal, kedvezményekkel is lehet népszerűsíteni a szolgáltatást.


Olcsóbb különbözeti jegyekkel és néhány más díjszabási módosítással
sokkal vonzóbb lenne a szolgáltatás, és több bevételt is termelne

Összefoglalva mi változna?

Az utasok szempontjából változás, hogy eddig X forintot kellett fizetni pluszban az 1. osztályért, amiért kicsit jobb minőségű kocsi járt, de nem volt garantált ülőhely – és sokszor 2. osztályon is hasonló minőségű kocsik voltak. Ezentúl körülbelül X/2 forintot kellene fizetni, viszont a korábbinál jobb kocsik közlekednének (padlószőnyeg, függöny), és helybiztosítás is járna a jegy mellé. Azaz lényegében olcsóbban jobb minőségű szolgáltatást kapna mindenki.

A Vasúttársaság szempontjából változás, hogy eddig elég volt kevésbé alapos takarítás, mostantól viszont jobban kellene dolgozni, és néha ki is kellene porszívózni a szőnyegeket. Emellett egy kis beruházás is kell az elején, bár ez kevesebb, mint egy héten belül megtérülne. Eddig az utasok több, mint fele arcképessel utazott, és így is gyenge volt a kocsi kihasználtsága, most a kedvezőbb feltételek miatt több lenne a fizető utas, ezáltal növekedne a bevétel, csak a sebes és gyorsvonatokon beszedett kocsiosztály-különbözeti jegyekből évente több száz millió forint plusz bevétel érkezne, emellett járulékos haszonként csökkenne a zsúfoltság 2. osztályon, és végső soron mindkét kocsiosztályon utazók elégedettebbek lennének.

Hogyan lehetne kideríteni, hogy valóban lenne-e ennyi utas?

A különböző internetes felmérések, és a vonatokon végzett kikérdezéses utasszámlálások eredménye alapján szinte biztosan megérné megvalósítani a leírtakat, de megértjük azokat is, akik kételkednek a sikerben. Cikkünk harmadik, befejező részében bemutatjuk, hogy hogyan lehetne élesben kipróbálni a leírtakat anyagi kockázatok nélkül, és ha a próbán is minden jól alakulna, milyen ütemben lenne érdemes fejleszteni a kocsikat.


Első rész (Elemzés utasszámlálással alátámasztva)
Harmadik rész (Külföldi példák, főpróba, fejlesztés üteme)


2015.01.19.

 
Vonatösszeállítás