Összehasonlító táblázat a vonatnemek, és kocsiosztályok közötti különbségekről

A vonatnem szerepe kettős: egyszerre utal a járat megállási rendjére, másrészt annak minőségére is. Alapvetően megkülönböztetünk személyszállítási, áruszállítási, gépészeti és infrastruktúrával kapcsolatos vonatnemeket. Mi ezek közül csak a személyszállítási termékekkel foglalkozunk, ezek is három részre bonthatók: meghirdetett, F2 szerinti, és VPE szerinti vonatnemek. A VPE-s lista jóval bővebb, ebben például külön szerepel a budapesti elővárosi-, vidéki-, határátlépő- és fővonali személyvonat, az F2 szerinti lista forgalmi szempontból közelíti meg a kérdést, a meghirdetett pedig az, amivel az utasok találkoznak; mi is elsősorban erről szeretnénk írni. Az alábbi listában a MÁV-Start, GYSEV és BKV vonalakon használt vonatnemeket gyűjtöttük össze:


A VPE illetve F2 szerinti vonatnemeket a lap alján találják, ahol részletezzük a magyar vasúttársaságok közötti minőségi különbségeket is, mivel például van olyan társaság, ahol még fapados kocsik is elfogadhatók 2. osztályként - nem nosztalgia forgalomban.

	Személy
A személyvonatok általában a minden állomáson és megállóhelyen megállnak, a vasúti közlekedés alapját jelentik. A sűrű megállás miatt a járművek kialakításánál az elsődleges szempont a gyors utascsere biztosítása, ezért a személyvonati kocsikon általában több ajtó van, és a rövidebb utazási idő miatt az ülések kevésbé kényelmesek.   1. osztály 2. osztály   Utastér elrendezése: •   1. osztály: termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   2. osztály: termes kocsik: 2+2 üléselrendezés   Alváltozatok: •   személyvonat (mindenhol megáll) •   gyorsított személyvonat (néhány megállót vagy állomást kihagy) •   zónázó személyvonat (a zónahatárig nem áll meg, onnantól mindenütt)
	Sebes
A sebesvonatok egyszerre látnak el helyközi és távolsági forgalmat is, ezért általában az útvonal egy részén mindenütt (vagy majdnem mindenütt) megállnak, más szakaszokon (például Budapest közelében) az állomások és megállóhelyek nagy részén áthaladnak. Mivel egyes részeken a személyvonatokat pótolják, a szerelvény főleg termes kocsikból áll, de ezek már tágasabbak a személyvonathoz képest.   1. osztály 2. osztály   Utastér elrendezése: •   1. osztály: termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   2. osztály: termes kocsik: 2+2 üléselrendezés
	Gyors
A gyorsvonatok alap távolsági utazást biztosító járatok, csak a közepes és nagyobb településeknél állnak meg. Az átlagosan hosszabb utazási idő miatt a szerelvény a sebesvonatokhoz képest kényelmesebb kocsikból áll, a gyorsvonati kocsik jelentős része fülkés elrendezésű. Az esetek nagy részében a járatokra pótjegyet is kell váltani.   Komfortkocsi 1. osztály 2. osztály   Utastér elrendezése: •   1+ osztály: termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   1. osztály: fülkés kocsik: 6 fő/fülke, termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   2. osztály: fülkés kocsik: 8 fő/fülke, termes kocsik: 2+2 üléselrendezés   Minőségi követelmények: •   képek és/vagy tükör a fülkében, kocsinként két mosdó, kézmosó fülke •   Komfortkocsiban légjavító berendezés, forgatható ülések, büfé előkészítő részleg
	Expressz
Az expresszek minőségi távolsági vonatok, csak a nagyobb településeken állnak meg. Elsősorban azokon a vonalakon közlekedik expressz, ahol az IC valami miatt nem érné meg, vagy a nagy utasszám miatt ilyen járatra is szükség van. Az expresszvonati kocsik már viszonylag kényelmesek, de a légjavító vagy légkondicionáló berendezés még nem kötelező. A vonatokra általában helyjegyet kell vagy lehet váltani.   Komfortkocsi 1. osztály 2. osztály   Utastér elrendezése: •   1+ osztály: termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   1. osztály: fülkés kocsik: 6 fő/fülke, termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   2. osztály: fülkés kocsik: 6 fő/fülke, termes kocsik: 2+2 (bizonyos esetekben 2+1) üléselrendezés    Minőségi követelmények: •   képek és/vagy tükör a fülkében, kocsinként két mosdó, kézmosó fülke •   1. és 2. osztályon gépi szellőzés •   Komfortkocsiban légkondicionáló berendezés, forgatható ülések, büfé előkészítő részleg,      szórakoztató elektronikai rendszer (audio/video)
	InterPici
Az InterPici az IC vonatok mellékvonali változata, ott közlekedik, ahol viszonylag kevés az utas, de mégis van igény gyorsabb, és jó minőségű vonatra. Az IP vonatokban a kifejezetten erre a célra átépített Bz motorvonatok közlekednek, melyek klimatizáltak, és kényelmes ülések vannak bennük, de ezeken a vonatokon csak 2. osztály található. Az InterPici szolgáltatás 2011-től szünetel. Részletek ->   2. osztály   Utastér elrendezése: •   2. osztály: termes kocsik: 2+2 üléselrendezés    Minőségi követelmények: •   légjavító, vagy légkondicionáló berendezés •   mosott fejtámlahuzat, függöny
	InterCity
Az InterCity szolgáltatás 1991-ben indult Magyarországon, az új minőségi távolsági vonatok sok vonalról kiszorították az expresszeket. IC vonatban csak légjavítóval vagy klímával ellátott kocsi közlekedhet, a vonatok csak a nagyvárosokban állnak meg. 2006-tól néhány vonalon egyesítve közlekednek a gyors- és InterCity vonatok, itt az IC márkanév csak a kényelmesebb kocsira utal. A vonatokra pót- és helyjegy váltása kötelező.   1. osztály 2. osztály   Utastér elrendezése: •   1. osztály: fülkés kocsik: 6 fő/fülke, termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   2. osztály: fülkés kocsik: 6 fő/fülke, termes kocsik: 2+2 üléselrendezés    Minőségi követelmények: •   légjavító, vagy légkondicionáló berendezés •   mosott fejtámlahuzat, függöny (vagy napellenző)
	EuroCity
Az InterCity vonatok nemzetközi változata, azaz legalább két országot érintő minőségi távolsági vonat. Ezekben a járatokban csak RIC forgalmú, legalább 200 km/h engedélyezett sebességű, légkondicionált kocsik közlekedhetnek. A járatok az IC vonatokhoz hasonlóan csak a nagyvárosokban állnak meg, belföldi forgalomban általában pót- és helyjeggyel vehetők igénybe.   1. osztály 2. osztály   Utastér elrendezése: •   1+ osztály: fülkés kocsik: 4 fő/fülke, termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   1. osztály: fülkés kocsik: 6 fő/fülke, termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   2. osztály: fülkés kocsik: 6 fő/fülke, termes kocsik: 2+2 üléselrendezés   Minőségi követelmények: •   légkondicionáló berendezés (kivéve a poggyászkocsikban) •   állomási tartózkodás maximális hossza 5 perc •   lehessen ételt és italt kapni (lehetőleg étkezőkocsiban) •   minimum 90 km/h átlagsebesség (kivéve hegyi szakaszokon, és vasúti kompon) •   a jegyvizsgáló legalább két nyelven beszéljen, az egyik legyen angol, német vagy francia •   a vonaton legyen utastájékoztatás (legalább két nyelven)
	EuroNight
Az EuroNight lényegében olyan éjszaka közlekedő EC vonat, amely háló- és/vagy fekvőhelyes kocsit is továbbít. A vonatokban általában ülőhelyes kocsik is közlekednek, ezek csak az EuroCity követelményeknek megfelelő járművek lehetnek. A hálókocsiba érvényes jegyek ára általában tartalmazza a reggelit is, fekvőhelyes kocsiban pedig egy üdvözlőitalt kapnak az utasok. 1. osztályú hálókocsi 2. osztályú fekvőhelyes kocsi   Utastér elrendezése: •   hálókocsi 1+ osztály: dupla fülke egy fő részére (egy ágy lehajtva + három ülőhely) •   hálókocsi 1. osztály: egy fő részére foglalt fülke (egy ágy lehajtva) •   hálókocsi 2. osztály: kettő vagy három fő részére foglalt fülke (kettő vagy három ágy lehajtva) •   fekvőhelyes kocsi 1. osztály: nappal 6 fő / fülke (ülőhely), éjjel 4 fő / fülke (fekvőhely) •   fekvőhelyes kocsi 2. osztály: nappal 6 fő / fülke (ülőhely), éjjel 6 fő / fülke (fekvőhely)   Minőségi követelmények: •   légkondicionáló berendezés (kivéve a poggyászkocsikban) •   lehessen ételt és italt kapni (büfé előkészítő részleg) •   a jegyvizsgáló legalább két nyelven beszéljen, az egyik legyen angol, német vagy francia •   a vonaton legyen utastájékoztatás (legalább két nyelven)
	Védett Vezetői Különvonat
A Védett Vezetői Különvonat (VIP) egy ritkán használt vonatnem, a kormányzat, és a vasút vezetői utaznak ilyen járattal jeles alkalmakkor. A vonat előtt biztonsági okokból egy előfutó jármű közlekedik, a vasútvonal mentén az útátjáróknál és felüljáróknál rendőrök biztosítják az utasok épségét. A vonat általában út közben nem áll meg sehol (a forgalmi célú megállást kerülni kell).   1. osztályú kocsi szalonkocsi Utastér elrendezése: •   1. osztály: fülkés kocsik: 3-6 fő/fülke •   1+ és 1. osztályú hálókocsi: egyedileg megállapított elrendezés, legalább EN minőség Minőségi követelmények: •   extra biztonsági intézkedések (előfutó jármű, rendőri biztosítás) •   megállás csak a meghirdetett állomásokon (forgalmi célú megállást kerülni kell) •   klimatizált járművek •   extra kényelmi berendezések (típustól függően audio/vizuális rendszer, belső telefon) •   utasok által használható ülőhelyek a motorkocsi vezetőállásán

Különbségek az egyes vasúttársaságoknál

A vonatnemek minőségi követelményeit minden vasúttársaság külön határozza meg, egyedül az EC és az EN tekinthető közel egységesnek egész Európában. Túl nagy különbségek nincsenek, ilyenekre kell gondolni, hogy például IC-n elég-e a légjavító, vagy klíma szükséges. Magyarországon jelenleg 21 vasúttársaság végez közforgalmú személyszállítást, ezek közül 5 társaság a normál, 22 a keskeny nyomtávolságú hálózaton.

Normál nyomtávolságú vonalon a MÁV-Start, a MÁV-Nosztalgia, a GYSEV, a BKV és az FHÉV vonatai közlekednek. A vonatnemek szempontjából a MÁV-Nosztalgia elhanyagolható, mivel a nosztalgia utazásoknál nem beszélhetünk ilyen jellegű kategorizálásról. Az FHÉV ugyan jogilag külön társaság, de saját tulajdonú jármű hiányában a GYSEV-el együttműködve nyújtják a szolgáltatást, ezért ilyen szempontból tekinthetjük a GYSEV részének. Tehát akkor három vállalat marad, a MÁV-Start, a GYSEV és a BKV.

A MÁV-Start területén az alábbi vonatnemek vannak (az ideiglenesen szünetelőket nem soroljuk fel):
   

A GYSEV ezeket a vonatnemeket használja:
    

A BKV vasúti vonalain ezek a vonatnemek vannak:
 

A MÁV-Start és a GYSEV hálózatán az azonos vonatnemek minősége közel megegyezik, eltérés a BKV esetében van. Itt csak a nosztalgiavonatok és néha a mentesítővonatok közlekednek gyorsvonatként, ezért minőségben a személy- és gyorsvonat megegyezik, csak a megállási rend különbözik. Apró különbség, hogy a lábtér mérete a BKV járművek esetén kisebb, mint a MÁV-Startnál, bár mivel ez egyik vasúttársaságnál sincs szabványban rögzítve, ezért inkább a jármű sajátosságának tekinthető.

A magyar keskeny nyomtávolság hálózaton jóval több vasúttársaság van, itt sajnos csak két vonal tartozik a MÁV Csoporthoz, a többit más társaságok üzemeltetik. A vonatnemek közül az alábbiakat használják ezeken a vonalakon:


A nem MÁV Csoport által üzemeltetett vonalakon csak személyvonati kocsik vannak, így a sebes- gyors és expresszvonatok is alacsonyabb minőségű kocsikból vannak kiállítva, bár a vonalak nagy részén csak személyvonat közlekedik. A sebes- és gyorsvonatok a megállási rendben térnek el a személytől, az expressz pedig fakultatív helybiztosítással vehető igénybe.

A MÁV Csoport keskeny nyomtávolságú vonalain az alábbiak szerint kell értelmezni a vonatnemeket:

	Személy
A személyvonatok általában a minden állomáson és megállóhelyen megállnak, a vasúti közlekedés alapját jelentik. A sűrű megállás miatt a járművek kialakításánál az elsődleges szempont a gyors utascsere biztosítása, ezért a személyvonati kocsikon általában több ajtó van, és a rövidebb utazási idő miatt az ülések kevésbé kényelmesek. A keskeny nyomtávolságú vonalakon 2. osztályon még fapados kocsik vannak.   1. osztály 2. osztály   Utastér elrendezése: •   1. osztály: termes kocsik: 1+1, 2+1 vagy 2+2 üléselrendezés •   2. osztály: termes kocsik: 2+2 üléselrendezés (fapad)
	Gyors
A gyorsvonatok a keskeny nyomtávolságú vonalon nem feltétlenül távolsági forgalmat látnak el, a különbség inkább az, hogy kevesebb helyen állnak meg. A szerelvény már magasabb minőségű, ugyan 2. osztályon még mindig fapados ülések vannak, de már tágasabb a kocsi. Az esetek nagy részében a járatokra pótjegyet is kell váltani.   1. osztály 2. osztály   Utastér elrendezése: •   1. osztály: termes kocsik: 2+1 üléselrendezés •   2. osztály: termes kocsik: 2+1 üléselrendezés (fapad)   Minőségi követelmények: •   1. osztályon szövet üléshuzat, függöny
	Expressz
Ezeken a vonalakon jelenleg csak elvétve közlekednek expresszvonatok, ilyen például a Szent István expressz, a tűzijátéknéző vonat a 7-es vonalon, vagy a szintén itt közlekedő Jégrózsa expressz. Ezekre a járatokra helyjegyet kell váltani, de a magasabb minőségű kocsikat nem garantálják. A MÁV Zrt. állagában van egy 2. osztályú poggyászteres kocsi (BDax), aminek utastere expresszvonati minőségű.   2. osztály   Utastér elrendezése: •   2. osztály: fülkés kocsik: 6 fő/fülke, termes kocsik: 2+1   Minőségi követelmények: •   szövet üléshuzat

Vonatnemek a VPE oldalán

A vonatnemek a járat jellegére utalnak, így egy-egy vonat meghatározásánál ez az egyik legfontosabb adat. A Vasúttársaságoknak ezért a menetvonal igényléseknél pontosan meg kell nevezni a vonatnemet, így a VPE (Vasúti Pályakapacitás Elosztó) sokkal több vonatnemet használ. Az első kategória az F2 szerinti vonatnem, ez lényegében a fent felsorolt lista - néhány elemmel kiegészítve. Viszont a felsorolás itt nem áll meg, egy-egy vonatnemen belül alkategóriák is vannak, ráadásul ezek rövidítéssel is rendelkeznek. Jelenleg a személyszállítási termékek között az alábbi vonatnemeket különböztetjük meg:

•   személyvonat (SZ)
•   sebesvonat (S)
•   gyorsvonat (Gy)
•   nemzetközi gyorsvonat (NGy)
•   InterPici (IP)
•   InterCity (IC)
•   InterCityRapid (ICR)
•   EuroCity (EC)
•   EuroNight (EN)
•   egyszerű próbavonat (EPR)
•   különleges próbavonat (KPR)
•   mozdonyvonat (M)
•   szerelvényvonat (Sv)
•   szolgálati vonat (Szo)
•   védett vezetői különvonat (F)

Ezek között sok átfedés van a fent felsorolt meghirdetett vonatnemekkel, de vannak eltérések (például az expresszvonatok eszerint gyorsvonatként mennek), a fontos különbség viszont az, hogy rengeteg alkategória van, ezeknek forgalmi és üzemi szempontból van jelentősége:

•   személyvonat (SZ)
      -   Budapesti elővárosi gyorsított vonat (BEG)
      -   Budapesti elővárosi személyvonat (BESZ)
      -   Budapesti elővárosi zónázó vonat (BEZ)
      -   Vidéki elővárosi vonat (VESz)
      -   Fővonali személyvonat (FSZ)
      -   Kishatárforgalmi személyvonat (KSZ)
      -   InterRégió (IR)
      -   EuroRégió (ER)
•   gyorsvonat (Gy)
      -   Belföldi expresszvonat (Ex)
      -   Belföldi gyorsvonat (Gy)
      -   Meghirdetett különvonat (Kü)
      -   Esetileg megrendelt különvonat (Kür)
      -   Nosztalgiavonat (N)
      -   Esetileg megrendelt nosztalgiavonat (Ne)
•   egyszerű próbavonat (EPR)
      -   Egyszerű motorvonati próbavonat (EMPR)
      -   Egyszerű személykocsi próbavonat (ESzPR)
•   különleges próbavonat (KPR)
      -   Különleges motorvonati próbavonat (KMPR)
      -   Különleges személykocsi próbavonat (KSzPR)
•   szerelvényvonat (Sv)
      -   Szerelvényvonat elővárosi vonathoz (SvE)
      -   Egyéb szerelvényvonat elővárosi vonathoz (SvEe)
      -   Szerelvényvonat nemzetközi vonathoz (SvN)
      -   Egyéb szerelvényvonat nemzetközi vonathoz (SvNe)
      -   Szerelvényvonat belföldi távolsági vonathoz (SvT)
      -   Egyéb szerelvényvonat belföldi távolsági vonathoz (SvTe)
      -   Személyszállító járművek karbantartási vagy javítási célú vonata (SzJ)

Látható, hogy a lista hosszú, összetett és bonyolult, ezért a vonatösszeállítások ábrázolásánál általában egyszerűsítéseket alkalmazunk. A közforgalmú menetrendben szereplő vonatoknál a meghirdetett vonatnemet tüntetjük fel, tehát például nem írjuk ki, hogy 'budapesti elővárosi személyvonat', hanem csak egyszerűen annyi szerepel, hogy 'személyvonat'. Ennek oka, hogy utasként semmi plusz információt nem hordoz az, hogy az adott járat Budapest elővárosában közlekedik, vagy éppen egy fővonali személyvonat. A különvonatoknál és nosztalgiavonatoknál is hasonlóképpen járunk el: ha van meghirdetett vonatnem és vonatnév (például a MÁV-Nosztalgia járatainál gyakori a '... expressz'), akkor azt írjuk ki, ha nincs ilyen, akkor gyorsvonatként szerepel (mivel az esetileg megrendelt különvonat az F2 utasítás szerint gyorsvonat)