Élmények útján Semmeringre :: Vonatösszeállítás


Élmények útján Semmeringre Megújult fedélzeti vendéglátás a MÁV Nosztalgia járatain
	Ahogy korábban mi is írtunk róla, a MÁV Nosztalgia számos újítással vágott neki az évnek annak érdekében, hogy az élményvonaton történő utazás ténylegesen minél nagyobb élmény legyen. Több utaskísérő, jobb kocsik, bővebb utastájékoztatás, finomabb ételek, és több jegyárban foglalt szolgáltatás – nagyjából ezekkel a fő pontokkal lehetne összefoglalni a változásokat. Ott voltunk az év első járatán, a Mürzzsuschlagba közlekedő Semmering expresszvonaton, és megnéztük, hogy is működik ez a gyakorlatban! A MÁV Nosztalgia járatait alapvetően két nagy kategóriára lehet bontani: a klasszikus nosztalgia utakra régi mozdonnyal (akár gőzössel) és korhű kocsikkal, valamint az élményvonatokra modern(ebb) járművekkel. Az írás témáját adó Semmering expressz utóbbi halmazba tartozik, nézzük, hogy telik egy ilyen út! Jegyvásárlás, kocsitípusok, indulás A folyamat a jegyvásárlással indul, ami megoldható kényelmesen az online foglalási rendszer segítésével. Az élményvonatokra szóló jegyek globáldíjasak, azaz minden esetben tartalmazzák a helybiztosítást is. A megfelelő ülőhelyet a foglalás során a kocsi felülnézeti képén választhatjuk ki, majd ki lehet nyomtatni a jegyet otthon, bemutatható elektronikusan, vagy akár Budapest-Nyugati pályaudvaron is át lehet venni. Az élményvonatokon alapvetően két kocsiosztály közül lehet választani. A 2. osztály eddig Standard néven futott, most már Economy Club megnevezéssel találhatjuk meg. Alapvetően termes, 2+2 elrendezésű kocsikról beszélhetünk szerényebb, de még így is bőven jó komfortfokozattal, és kedvezőbb árakkal. A mostani úton a 2. osztályt a MÁV-START biztosította, ami az utasoknak InterCity kényelmet, és extra lábteret jelentett. A nagyobb kényelemre vágyók igénybe vehetik az 1. osztályú, Pullman Club névre keresztelt kocsik egyikét, amelyek szintén termesek, de 2+2 helyett csak 2+1 az üléselrendezés, azaz érezhetően több hely jut mindenkinek. A már-már fotel jellegű ülések dönthetők, a fejtámla oldalra is jól tart, egyszóval kellemesen lehet utazni. És ez még nem minden: mostantól a jegyár komolyabb étkezést is tartalmaz, odafelé reggelit, hazafelé bőséges vacsorát. Indulás előtt néhány nappal e-mail érkezett a jegyvásárlásnál megadott címre, amiben szerepelt egy tájékoztató a menetrendről, a vonaton elérhető szolgáltatásokról, a vonatösszeállításról, és egyéb fontos tudnivalókról. Ezzel együtt mindenki megkapta az étkezőkocsik kínálatát tartalmazó étlapot is, ami egy szimpatikus gesztus volt a Vasúttársaság részéről. A vonat Mürzzsuschlag felé 5:58-kor indult Kelenföldről. Az időpont kicsit korai, de a kint tartózkodás hossza miatt megéri, kár lenne később indulni. Kelenföldön a 14. vágányról indult az impozáns, 13 kocsiból álló szerelvény. A három 1. osztályú kocsi a vonat elején kapott helyet, így az itt utazók az aluljáró mozgólépcsős kijáratától könnyen meg tudták közelíteni a helyjegyüknek megfelelő kocsit, de az utolsó 2. osztályú kocsiig is bőven volt idő hátrasétálni, mivel a szerelvény jó előre megérkezett. Az expresszvonatot Hegyeshalom állomásig Gigant továbbította Köszöntés, személyzet Indulás után a vonatmenedzser köszöntötte a hangosbemondón keresztül az utasokat, majd elhangzottak a legfontosabb tudnivalók a szolgáltatásokról, menetrendről és útvonalról. Ezt követően jött a jegyvizsgáló, aki egyben az utazásért járó törzsutas pecséteket is kiosztotta a Passporttal rendelkező utasoknak. Akinek nem volt „útlevele”, de szeretett volna egyet, a Retro Bistro kocsiban kiválthatta, így már járt a mostani pecsét is. Az idei újítás egyik eleme a megnövelt létszámú személyzet volt, most már minden 1. osztályú kocsiban két-két utaskísérő dolgozik annak érdekében, hogy a felszolgálás gyorsan és zökkenőmentesen történjen. Az ő jelenlétük folyamatosan érezhető volt, felvették a rendeléseket, felügyelték az utastér állapotát, figyelték, hogy megfelelő hőfokon dolgozik-e a fűtés, elvitték a használt csészéket és tányérokat, valamint válaszoltak minden felmerülő kérdésre, speciális kérésre. Mindezt kedvesen, udvariasan, igényesen, akár bármelyik vezető légitársaság business osztályán. A kíváncsi szemek által kevésbé látható helyen, az étkezőkocsik konyháiban dolgoztak a szakácsok, az ő munkájukat dicsérik a kifejezetten ízletek, és emellett igényesen tálalt ételek – de erről majd később. A fedélzeten esetlegesen felmerülő rendellenességek, hibák elhárítására műszaki kísérő is szolgálatban volt, a Schlieren kocsik fűtésén kellett néha állítani, de egyébként minden flottul ment. Jelen volt még a jegyvizsgáló, aki a menetjegyek ellenőrzésén túl a forgalmi feladatok ellátásában tevékenykedett. Végezetül a vonatmenedzser, aki vezető utaskísérőként összefogta a személyzet munkáját, gondoskodott róla, hogy minden rendben legyen, valamint tájékoztatta az utasokat a hangosbemondón keresztül a menetrendről, következő állomásról, és egyéb fontos tudnivalókról. Udvarias személyzet, gyors kiszolgálás, minden eddiginél több utaskísérő Reggeli, Economy Café Indulás után nem sokkal jött az üdvözlőital (pálinka), ami mellé egy apró sós harapnivalót is kaphattak az utasok. Ezt követően a 2. osztályon utazók számára megkezdődött az Economy Café szolgáltatás, ami egy mozgó minibárt jelent egyszerűbb harapnivalókból, üdítőitalokból, forró italokból, sörökből és borokból álló kínálattal. A kiskocsi a légiközlekedésből ismert felépítésű, teljesen profi felszerelés. Az 1. osztályú jegyár korlátlan ásványvíz és forró ital fogyasztást tartalmaz, ezeket rögtön indulás után már lehetett is kérni. A kínálat elemei az alábbiak voltak: szénsavas és mentes San Benedetto ásványvíz, frissen főzött presszókávé, tejes kávé, cappuccino, forró csokoládé, választható ízű forró tea. A kiszolgálás gyors és igényes, rendes porcelán csészében, vagy üveg pohárban történik, nem eldobható műanyag étkészletekkel. A jegyár reggelit is tartalmaz, croissant, omlett, tükörtojás és roppanós virsli közül lehetett választani, utóbbi három mellé egy zsemle is jár. Az elvárásaink viszonylag magasak voltak, de még így is sikerült pozitívan csalódjunk: ez tényleg jó lett. Egy sonkás-sajtos omlettet, és egy roppanós virslit teszteltünk, mindkettő helyben, és egészen frissen készült: az étkezőkocsi konyhájából egyenesen az ülőhelyhez hozta a kísérő. Kicsit tartottunk az előre csomagolt, és gyorsan megmikrózott termékektől, de a konyha mellett elsétálva a frissen sülő omlett illata ezeket a gondolatokat egyből eloszlatta. A zsemlét szintén csak dicsérni tudjuk, ez is teljesen friss és puha volt. Mindezek mellé díszítésként egy szelet paradicsom, és uborka is került, szépen, igényesen. A croissant most nem volt alkalmunk megkóstolni, de itt sem az előre csomagolt termékekre kell gondolni, ez is ugyanúgy frissen készül, és vajjal, valamint dzsemmel tálalják. Választható jegyárban foglalt reggeli A friss meleg reggeliről a 2. osztályon utazóknak sem kellett lemondaniuk, az étkezőkocsikban bárki helyet foglalhatott. A tegnapi járaton két étkezőkocsi közlekedett, az Albert Flórián, és a Danubius. Előbbi a 012-es WRm kocsi, ezt már ismerhetjük korábbról, jó néhány éve az élményvonatok oszlopos tagja. Elegáns utasterével és faburkolataival most is kivívta az utasok tetszését, az oda és a visszaút alatt is folyamatosan jöttek át az utasok fogyasztani. A másik kocsit, a Danubius étkezőt a MÁV-START biztosította, ez a 008-as WRRmz (ex-WRbumz) kocsi. A jármű korábban főleg EuroCity vonatokban futott, de társaival együtt sajnos egy ideje már leállítva várta sora jobbra fordulását – így külön öröm volt újra vonatban látni. Érkezés Semmeringre Ahogy átért a vonat Ausztriába, egyre kevesebb volt a hó, de aztán a hangosbemondón keresztül hallottuk, hogy senki ne ijedjen meg emiatt, a hegyekben igazi téli időjárás vár minket. Így is lett, ahogy közeledtünk a leszállási helyekhez, ismét fehér lett a táj. Az expresszvonat Gloggnitz, Payerbach-R., Breitenstein, Semmering és Mürzzsuschlag állomásokon áll meg, ám a többség mindig Semmeringre utazik – így volt ez most is. Az út utolsó szakasza különösen látványos, a világörökség részét képező vasútvonalon 16 viadukton és több alagúton át, végig csodálatos panoráma mellett éri el a vonat a célállomását. Gyönyörű panoráma az úton A leszállási helyekhez közeledve bemondták, hogy merre érdemes túrázni, és mit érdemes megnézni, valamint hogy a vezetett séták mikor és honnan indulnak. A vonalon nem jellemző az ennyire hosszú távolsági vonat, ezért arról is minden esetben hallhattunk tájékoztatást, ha az állomási peronok hossza miatt csak a kocsik egy részéből van lehetőség a leszállásra. Programlehetőségek Semmeringen Semmering állomásról két vezetett túrát is szervezett a Vasúttársaság azoknak, akik nem szerettek volna egyedül nekivágni az ismeretlennek. Az egyik a Zauberg hegy lábánál lévő felvonóhoz, a másik a 20 schillinges kilátóig vezetett, különböző színű zászlókat kellett követni. Vezetett séták indultak a vasútállomástól Aki egyénileg szeretett volna elindulni, azokat a fedélzeten kiosztott térképek, valamint a helyszíni táblák is segítették, nem könnyű eltévedni. Már csak azért sem, mert sok magyar dolgozik a helyi vendéglátó egységekben, a Zauberg hegy lábánál lévő Zaubarban is magyarul kértük ki az ebédet. A felvonó alsó állomásánál lehetőség van sí és snowboard felszerelés, valamint szánkó bérlésére, ennek ügyintézése gyors, és mindez megfizethető áron elérhető. Az ilyen rövid, egynapos utaknál talán a szánkó a legegyszerűbb megoldás, ahhoz különösebb cipő, kabát, stb. nem szükséges. Ha a bérléssel megvagyunk, már csak a felvonóra kell jegyet szerezni, ami szintén lehetséges volt magyar nyelven. Többféle jegytípus elérhető, van, ami idő alapú, van, ami a megadott számú használatot tesz lehetővé. Pár perc várakozással be lehet szállni a kabinba, ami kb. 5 perc alatt felvisz a hegy tetejére. Itt érdemes megnézni a Hirschenkogel kilátót, jó időben a Bécsi-medencéig is el lehet látni. A téli sportok kedvelőit hét sípálya és egy szánkópálya várja, utóbbi 3,5 km hosszú, és érdekessége az alagutakkal tarkított vonalvezetés. Zauberg élményközpont Szánkózásnál mindenképp, de akár a túrához is érdemes váltónadrágot és cipőt vinni, hogy a hazaúton ne az átnedvesedett ruhadarabokban kelljen ülni. A szerelvényt Mürzzsuschlagban napközben lezárják, ezért ezek akár fent is hagyhatók a vonaton, nem kell egész nap magunkkal vinni. Komolyabb értéket persze ne hagyjunk a fedélzeten, mivel a Nosztalgia nem tud felelősséget vállalni az őrzésért. Hazaút, vacsora A semmeringi állomás váróterme nem ennyi utasra lett méretezve, ezért kicsit szűkös, viszont van kulturált (és ingyenes) mosdó, valamint megnézhető a vasútvonal történetét bemutató kiállítás, ami a váróból nyílik (és időszakosan tart nyitva). Az állomási hangosbemondó a váróban nem hallható, de a kijelzőn követhető a vonat érkezése, így biztosan nem maradunk le róla. A beszállításra van bőven idő, nem kell rohanni, mindenkit megvárnak. Az időzítés egyébként pont megfelelő volt, a vasútállomásra még vissza lehetett sétálni világosban, aztán mire elindultunk, besötétedett. A rövid peron ellenére a beszállítás gyorsan és jól koordinálva történt - közben már készül a vacsora az étkezőkocsikban Felszállás után ismét mosolyogva vártak minket az utaskísérők, akik nap közben rendbe tették az utasteret, az 1. osztályon elmosták mindenki vizespoharát, és pótolták az ásványvizeket. Nem sokkal később egy finom forralt borra invitálták az utasokat, ami jó választás volt a kinti hideg után, ráadásul ez is finomra sikerült. A vacsorát már a jegyvásárlásnál ki kellett választani, aminek a visszajelzése a hazaútra kikerült az asztalokhoz, így mindenki ellenőrizni tudta, hogy a megfelelő (A, B, C) menü lett-e számára felvéve. Elsőként a levesekkel kezdődött a vacsora, ami ugyan mindenki számára fizetős, de 1000 forint alatti árával egyáltalán nem mondanánk vészesnek. A tárkonyos pulykaraguleves annyira jól sikerült, hogy a vártnál nagyobb érdeklődés miatt el is fogyott a teljes készlet. Ezt követően érkeztek a jegyárban foglalt főételek, ami bakonyi pulykatokány nokedlivel, bazsalikommal és camamberttel töltött jérce rizzsel és salátával, ezersziget öntettel, valamint rántott sajt rizzsel és tartármártással lehetett. Mindhárom étel jól sikerült, esztétikusan volt tálalva, finom volt, és bőséges. Végül a desszert tiramisu gömbök voltak málnavelővel és tejszínhabbal, ezt is csak dicsérni tudjuk. Bőséges, és finom vacsora - az 1. osztályban jegyárban foglalt tételként Ahogy a reggelinél, úgy most a vacsoránál is szép számban fogyasztottak az étkezőkocsikan a 2. osztályról érkező vendégek, számunkra 1950 – 2150 forint között volt egy főétel, valamint 790 forintba került a desszert. Ez az út is azt mutatja, hogy ha az árak nincsenek elszállva, és a minőség is rendben van, akkor bizony van igény a fedélzeti vendéglátásra, és teltházas tud lenni akár két étkezőkocsi is. Vacsora után lehetett vásárolni különböző röviditalokat, söröket és borokat, amelyek elfogyasztására négyféle helyszín is rendelkezésre állt. Meg lehetett inni az étkezőkocsiban maradva, be lehetett ülni a Danubius kocsi bisztró szakaszába, vissza lehetett ülni az ülőhelyre, vagy át lehetett menni a tánctérrel is rendelkező Retro Bistro kocsiba. Ez hasonló, mint az Orfeum, viszont (egyelőre?) partifények nincsenek benne, valamint az egész napos túrázás után fáradt is volt az utazóközönség, ezért most annyira nagy buli nem alakult ki, mint ami egy-egy belföldi élményvonaton szokott hazafelé, de a hangulat így is jó volt. A hazaúton a célállomáshoz közeledve egy búcsú csokoládét is kapott mindenki, ami megjelenésében a régi, sokak által szeretett Utasellátós csoki rolót idézte. Mindezt igényesen, saját márkás csomagolásban, amiért szintén jár a piros pont. Finom forraltbor, és ajándék búcsú csokoládé hazafelé Mi történik rendkívüli helyzetben? Hazafelé Hegyeshalom állomás előtt nem sokkal a nyílt vonalon megállt a vonat, majd amikor eltelt 5 perc, és még mindig nem indultunk el, sejteni lehetett, hogy valami rendkívüli esemény történt. Már éppen kezdtük volna találgatni mi is, hogy mi lehet a gond, amikor a vonatmenedzser tudatta a hangosbemondón keresztük, hogy a VPE (Vasúti Pályakapacitás Elosztó) informatikai rendszerében hiba történt, ezért ameddig nem hagyják jóvá az új menetvonalunkat, nem tudunk belépni a MÁV hálózatra. Kicsit később újabb fejlemények érkeztek, elkészült az új menetrend, és hallhattuk a megváltozott időadatokat az érintett helyekre. Innentől minden úgy történt, ahogy be lett mondva, az új menetrend szerint teljesen pontosan érkeztünk. Az eredeti menetrendhez képest ez kb. 40 perc késést jelentett a budapesti érkezésnél. Természetesen egy havária helyzet sosem jön jókor, ugyanakkor ez nem a MÁV Nosztalgia hibájából történt, a VPE informatikai rendszerének leállása több vasúttársaság több vonatát is érintette. Ám ami ennél is fontosabb, az az a szemlélet és hozzáállás, amit a vonatszemélyzet tanúsít rendkívüli helyzetek esetén. Egyáltalán nem mindegy, hogy információ hiányában, teljes bizonytalanságban kell várakozni úgy, hogy a késés pár percenként újabb 10 perccel nő, és teljesen bizonytalan a vonat további sorsa, vagy a váratlan eseményről időben, pontosan, és korrekten tájékoztatást ad a személyzet, majd innentől a bemondott dolgok ténylegesen így is történnek meg. Jelen esetben abszolút korrekt volt a tájékoztató, röviden, lényegre törően, de mégis szakszerűen elhangzott, hogy mi történt, ez hogyan érint minket, és mi fog történni. Összefoglaló Összegezve a leírtakat, az utazással abszolút elégedettek voltunk, a közelmúltban látványosan fejlődött a szolgáltatás. A járműpark frissítésének örülünk, a Danubius étkező-bisztrókocsit jó volt újra vonatban látni, és az extra lábteres 2. osztály is remek volt. Az 1. osztályon a jegyárban foglalt étkezés hatalmas előrelépés, és a megnövelt számú személyzet is jó gondolat volt, a kiszolgálás teljesen profi. Jól látszik, hogy van erre igény a magyar utasok körében is, amire a Nosztalgia pont jó megoldást ad, bátran ajánljuk a Vasúttársaság járatait! Nagyobb méretű képek, és további fotók Facebook oldalunkon! 2019.01.16.

Vonatösszeállítás